Mi a különbség a zöldugar és méhlegelő között?

Gyakran találkozom az AKG célprogramot illetően, talán az egyik leggyakoribb kérdésként a méhlegelő és a zöldugar kérdéskörével.

Fontos tisztázni, hogy a méhlegelő és a zöldugar fogalma, nem egy és ugyan az!

A 2021-es AKG célprogram benyújtásakor vállalási lehetőség volt, magasabb támogatási összegért (+87 €/ha/év), valamint a pályázati elbírálás során többlet pontot jelentett (+6 pont) a termelők számára, ha a vetésszerkezetben legalább 15% szálas pillangós takarmánynövény, valamint legalább 5% zöldugar tartását vállalják. Amennyiben a gazda vállalja, a különböző kaszálási lehetőségek betartását, akkor az a plusz összeg és plusz pont ehhez adódik.

Míg a célprogram keretei között vállalási lehetőségként megjelent a kötelezettségvállalási időszak alatt „növényvédőszer mentes tartós zöldugar/méhlegelő szegély fenntartása a bevitt terület kerületének legalább 25 %-án, legalább 3 méter VAGY 6 méter szélességben.”

Míg a min. 3 méteres szegély vállalása (16 €/ ha/év), addig a min. 6 méteres szegély (33 €(ha/év) többlettámogatást jelent évente a termelő számára.

A szegély vállalásakor lehetőségünk van eldönteni, hogy zöldugarként szeretnénk hasznosítani az adott területet, vagy méhlegelőként.

• Amennyiben a zöldugar vállalás mellett teszi le a gazdálkodó a voksát, úgy a szegély területe beleszámít a 5% zöldugar vállalásba a „legalább 15% szálas pillangós takarmánynövény, valamint legalább 5% zöldugar” vállalás esetén.

Zöldugar meghatározása az alábbi: olyan állandó zöld növényi borítottság, amelyet legalább három faj – amelyből egy évelő szálas pillangós – vetésével alakítottak ki. A 2022-es támogatási év kivételével, zöldugar táblát csak olyan helyen lehet kialakítani és az Egységes Kérelemben bejelenteni, ahol a kötelezettségvállalás megelőző évében/éveiben is zöldugar kultúrát termesztettek és jelentettek be az Egységes Kérelmen, illetve az ellenőrzések folyamán is zöldugar kultúra került megállapításra. A zöldugart a kötelezettségvállalási időszak utolsó évében, július 30-a után lehet feltörni, a növényi részek talajba forgatásával

• Amennyiben a méhlegelő vállalást vállalja a szegélyben, úgy az alábbi növények és azok keverékei fogadhatók el.

A méhlegelő meghatározása az alábbi: legalább 8 fajból álló, megfelelő fajösszetétellel kialakított, a beporzó rovaroknak a lehető leghosszabb időtartamig megfelelő táplálékot biztosító többéves növénykultúra.

Amennyiben a szálas pillangós növények aránya igazolhatóan (vetőmagszámla) eléri az össz-növénymagkeverék 51%-át, úgy igényelhető termeléshez kötött szálas fehérjenövény ezen területre is.

Méhlegelő növények az alábbiak lehetnek:

Lucerna, Komlós lucerna ,Takarmány lucerna, Alexandriai here , Vöröshere, Bíborhere, Fehérhere, Mézontófű, Pohánka, Őszi káposztarepce, Baltacím, Napraforgó, Orvosi somkóró, Fehérvirágú somkóró, Fehér mustár, Fehérvirágú édes csillagfürt, Sárgavirágú édes csillagfürt, Kékvirágú édes csillagfürt, Olajretek, Borágó, Borsmenta, Csombormenta, Lómenta , Citromfű , Ánizs , Koriander, Kígyószisz, Nyúlszapuka, Bíbor kasvirág, Pillangóvirág, Orvosi zsálya, Ligeti zsálya, Kerti izsóp Ánizs izsóp, Bazsalikom, Oregánó, Kakukkfű, Szöszösbükköny, Takarmánybükköny, Pannonbükköny, Kerti mák, Szarvaskerep, Korcshere, Levendula, Tarka koronafürt, Sáfrányos szeklice, Sárkerep lucerna, Mogyorós lednek, Szegletes lednek, Réti komócsin, Szöszös ökörfarkkóró, Murokrépa, Édeskömény – magtermesztés céljára szolgáló típusa.

Tehát összegzésképp, amennyiben a zöldugar növényösszeállítást választjuk, úgy a zöldugar 5%-ban elszámolhatjuk, míg ha a méhlegelő kompozíciót választjuk és a vetésszerkezet 51%-a eléri a szálaspillangós növény arányát, úgy szálasfehérjenövény kieg. támogatás is igényelhető.
Megfelelő ismeretekkel mind két esetben duplán is kamatoztatni tudjuk a szegélyvállalásunkat.

Szerző:
Faragó Nikolett