Ezen útmutatóban szeretnénk partnereink számára összefoglalni a talajmintavételezés szabályait.
Egyrészt korunk támogatási feltétel rendszerének, másrészt az inputanyag árak magas bekerülési költsége miatt elengedhetetlen termőterületeink tápanyag-ellátottságának pontos ismerete. Talajaink vizsgálatával feltárul azok tápanyag-tartalma, mely révén optimalizálhatjuk a műtrágya-felhasználást, megismerhetjük, hogy melyek az erősebb, melyek a gyengébb minőségű területek, ami által jobban kiaknázhatjuk a termőpotenciált. Alapvetően a támogatási környezetnek is köszönhetően a tápanyag-kijuttatást talajvizsgálatra alapozott tápanyag-gazdálkodási tervek szerint szükséges elvégezni.
Fontos hangsúlyozni, hogy minden gazdálkodó számára a talajának ismerete rendkívül nagy előnyt jelent, az okszerű gazdálkodás egyik alapeleme a megfelelően elvégzett talajvizsgálat, mely alapján tápanyag gazdálkodási terv készül. Mint említettük, minden gazdálkodó számára ajánlott, de a VP AKG és VP ÖKO célprogramokban részt vevő termelők számára kötelező 5 éven belüli folyamatos talajvizsgálattal rendelkezni és évente tápanyag-gazdálkodási terveket elkészíteni!
Azon gazdálkodók, akik jelenleg nem rendelkeznek talajvizsgálattal, az egységes kérelem beadásának utolsó napjáig szükséges megvenni és a talajlaborba juttatni a mintákat.
A következő gazdálkodási évre vonatkozó talajvizsgálatra alapozott tápanyag gazdálkodási terv elkészítésének határideje minden évben szeptember 30.! Amennyiben az adott területen a kultúrnövény ezen időpontig nem kerül betakarításra, úgy a betakarítást követő 30 napon belül szükséges ezt elvégezni.
A minél pontosabb tápanyag-gazdálkodási tervek elkészítéséhez elengedhetetlen a jól kivitelezett talajmintavétel, melynek alapelveit alább összegezzük:
Mintavétel egysége:
- Egy minta legfeljebb 5 hektárnyi területet fedhet le. Amennyiben művelt táblánk meghaladja az 5 hektárt, akkor minden megkezdett 5 hektár mértékű területről szükséges további egy talajmintát készíteni.
- Amennyiben több helyrajzi számból álló egybefüggő területtel rendelkezünk és homogén művelési módot valósítunk meg a területen, akkor azt 5 hektáros határig kezelhetjük egy mintázott területként.
Átlagminta kialakítása:
- Az 5 hektáros területekről vett átlagmintát legalább 20 helyről, cikk-cakk vonalban, azonos talajmélységből szükséges megvenni. Ügyeljünk arra, hogy az egyes helyekről vett minták tömege megegyező nagyságú legyen.
- Az egy mintázandó területből (max. 5ha) megvett legalább 20 részmintát elegyítjük majd ezen keverékből 1-1,5 kg tömegű átlagmintát kell megküldeni a talajlaborba.
- Mintavételi talajmélység:
- szántóföldi kultúrák: 0-30cm-es mélység
- rét-legelő: 2-20cm
- állókultúrák:
- gyümölcs ültetvények: 0-30cm , 30-60cm ;
- bogyósok: 0-20cm ,20-40cm,
- szőlő: 0-30cm, 30-60cm
Mintavétel időpontja:
- A mintavételezés optimális időpontja betakarítás utáni és az első trágyázás közötti időszak.
- Amennyiben betakarítást megelőzően, még lábon álló kultúrában szükséges elvégezni a talajmintavételezést, akkor az utolsó műtrágyázástól számított 100 nap elteltével, illetve szerves trágya kijuttatás esetén 6 hónap elteltével vehetjük meg leghamarabb a talajmintákat anélkül, hogy a műtrágyázás befolyásolná a talajvizsgálat eredményét.
Tilos talajmintát venni az alábbi területekről:
- Szántóföldi kultúrák esetén a táblaszél 20 m-es sávjában, forgókban, szalmakazlak helyén, műtrágya és szervestrágya depók helyén, állatok delelő helyén.
